ÚRI MURI

A KOMÁROROMI JÓKAI SZÍNHÁZ előadása

Szakmáry Zoltánnak 300 holdja van az Alföld homokos pusztaságában.Hozzá megannyi terve, hogyan lehetne a megmaradt családi birtokot virágzó mintagazdasággá változtatni. Van felesége, három szép gyereke, de az asszonnyal jó ideje elhidegültek egymástól. A büszke, nyakas Rhédey Eszter nem tud lelkesedni a téli dinnyéért, a homoki szőlőért, a hibrid malacokért, csak a kudarcok sorát és az egyre halmozódó adósságot látja. Attól pedig különösen retteg, hogy férje újabb váltók aláírására kényszeríti.
Amikor megmakacsolja magát, Szakmáry Zoltán lába alatt meginog a talaj. Kivonul a tanyára az úri cimborákkal mulatni és Rozikát, a kis béreslányt ölelni.

Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét képben – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.) „Na,hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán története csak tűzben érhet véget.


TAK SA PANSTVO BAVÍ

Statkár Zoltán Szakhmáry má tristo jutár pôdy v piesočnatej pustatine Dolnej zeme a k tomu množstvoplánov, ako premeniť zvyšky rodinného statku na prosperujúce vzorové hospodárstvo. Má manželku a tri krásne deti, so ženou sa však už istý čas odcudzili. Hrdá a zanovitá Eszter Rhédey sa nedokáže nadchnúť zimnými melónmi, révou pestovanou na piesku a hybridnými plemenami prasiat, vidí len sériu debaklov kopiace sa dlhy a nadovšetko sa obáva toho, že ju manžel prinúti podpísať ďalšie zmenky. Keď sa mu vzoprie, Zoltán Szakhmáry stratí pôdu pod nohami. Vyberie sa na samotu, aby si so svojimi panskými kamarátmi vyhodil z kopýtka a hľadal útechu v náručí mladej bírešky Roziky. Pánska lumpačka vyšla knižne prvýkrát v roku 1928 a zároveň sa okamžite objavila v repertoári divadla Vígszínház. Na žiadosť divadla autor hru ukončil happy endom. „No, chvalabohu, hra teraz totálne prepadla,“ napísal pár dní po premiére Móricz. V roku 1942 autor prepracoval divadelnú verziu v duchu pôvodného konceptu: príbeh Zoltána Szakhmáryho zhustený do dvadsiatich štyroch hodín môže skončiť iba v plameňoch.


SZAKHMÁRY ZOLTÁN - Viktor Szabó

RHÉDEY ESZTER - Gubík Ági a.h.

SZABÓ ROZIKA - Katona Eszter a.h

CSÖRGHEÖ CSULI - Tamás Gál (Jászai Mari-díjas)

ZSELLYEY BALOGH ÁBEL - Attila Mokos (Nosiťel ceny Jászai Mari)

BORBÍRÓ BENCE - Horányi László a.h.

LEKENCZEI MUKI - Stefan Olasz

KISMÉRNÖK - Attila Matusek

BITÓ LACI  - Béhr Márton

MÁKOS BÁCSI - Rancsó Dezső a.h./ Fabó Tibor

GOSZTONYI BANDI/ 3. CSUGARI - Dániel Szebellai

PARRAGH/ 2. CSUGARI - Bernáth Tamás

KUDORA/ 1. CSUGARI  - Tibor Skronka

LUKÁCS - László Nagy

LEFKOVITS - Klinga Péter a.h.

ASSZONYOK - Holocsy Katalin, Latóczky Katalin, Leczkési Dóra, Farkas Júlia a.h., Ádámka Krisztina

ZOLTÁNKA - Apostol Áron a.h./ Naňo Konrád a.h.

ESZTERKE - Berta Natálie a.h./ Vörösházi Hanna a.h.

ZENEKAR - Lakatos Áron a.h., Domonkos Balázs a.h.,Langschadl Dávid a.h.

SCÉNA, KOSTÝMY - Vereczkei Rita a.h.

DRAMATURGIA - Tucsni András a.h.

INSPICIENT - László Nagy

KOREOGRÁFIABlaskó Bori a.h.

ZENEI VEZETŐL - akatos Róbert a.h.

• ŠEPKÁR -  Dóra Leczkési
• ASISTENTKA RÉŽIE - Edita Balaskóová
• REŽISÉR - Bagó Bertalan a.h.